Járni jár... de nem jut

... a királynak új ruha kell.

Új adó ide, új adók oda, azért vannak olyanok, akik már csak a fejüket se csóválják. Vagy még csak a fejüket se csóválhatják, hiszen korábban szavazással mondtak le törvényben leírt, jogos jussukról, bérükről.

Természetesen az alábbi történetet is a kocsmában hallottam. … illetve …. khm .... vagy jógafoglalkozás közben. Röviden írom, mert nekem nagyon hosszan sorolták a történetet, s olyan hosszan kevésbé érdekes és szürreális.

Van egy Megyei Önkormányzat, ahol a királyság megalakítása (2010. április)után ezt komolyan is vették. De voltak olyanok is ott, akik még komolyabban, főleg azok akik nem mindennap voltak ott, de jó cimbora ült, pl.: a főjegyzői székben. S amiért ő bejárt oda bizony szigorú munkaügy. Egy kisebb intézmény gazdasági vezetése volt ez, ahol a jó közalkalmazottak tolták a biciklit nap és nap után. Aztán jött a válság előszele, s eltűnt egy adható juttatás: az étkezési hozzájárulás. A könyvtámogatás is, bár erre nem terjedt ki a „forrásom” története bővebben. Utána jött a válság, s elhangzott az előző érában elterjedt mondat: „… vagy el lehet menni” Előtte bizony a túlóra kifizetésekről érdeklődtek, hogy azokkal mégis mi lesz, ha megtörtént a túlmunka. A választ megkapták, s a feladatot is, mivel azt bizony el kell látni. Nincs mese. S ezt tetézte a szavazás, mi szerint: belátják, hogy nem kérik vagy inkább legyenek elbocsátások. Bizony belátták. Évekkel ezelőtt volt ez bizony. S így spóroltak, mivel volt bevétel is, nem csak a számlák lettek kifizetve, de volt maradvány is évvégén. Csak most derültek ki a dolgok számukra, hogy egyéb (hasonló) intézményekben mosolyogva kifizettek mindent, hiszen a törvény előírta, s fenntartóval közölték, hogy bizony ott deficit lesz az év zárásakor. A szavazásról ellenben nincs semmilyen dokumentum....

(Legyen bátraké a szerencse??? Nem dehogy. De folytatom, hogy értsétek miért.)

Jóga társamnak ekkor mondtam, hogy remélem azért melengeti lelkét, hogy másokért dolgozni jó érzés, s ha az iszlám tanait követné, akkor ezt bizony felírták volna neki, s ha eljő az idő, beszámíttatik. Nem fogadta kitörő örömmel humoromat. De mesélt tovább.

Ahogy telt múlt az idő, bizony az is kiderült, hogy a számlák sem kerültek kifizetésre a végjátékban, ami addig vezet, hogy bizony lassan benne lesznek a híradóban, mer telefonjuk már nincs, s a gázszolgáltató sem küld nekik karácsonyi ajándékot, mint megbízható ügyfelek. A gazdasági szakember azóta leszerelt s kapott egy ajándék céget az Önkormányzattól, gondolom azért, mert megérdemelte. Hiszen innen alig-alig kellett számlát befizetni. Tehát megtakarítás történt.

Több munkaügyi per is folyamatban van. Nem igazán tudom részletezni csak a címszavakat: bejárási támogatás. Ha ismerősöm jól értesült, akkor ezen se nagyon van mit vitatkozni, mégis megteszik. Nyugdíjba vonulás problémaköre is felmerült. Felmentési idő, szabadság megváltás hiánya stb.stb.stb. S még csak gyűrűzik, s nem tudja mi lesz abból, mindenféle jubileumi pénzek is jegelve vannak a kifizetéstől. De tényleg, miért is kapná meg az a dolgozó a jussát, aki már 25 éve ugyanott dolgozik ugye? Holott az az összeg egy havi (átlag) parlamenti képviselői fizetést sem ér el. De olyan jó érzés lehet nem kifizetni.

Az új munkavállaló pedig, aki most állt be s várja az első fizetését (halkan jegyzem meg egy hét híján két hónapja dolgozik) …. De csak várja a fizetését. Az intézmény vezetője, hetente közli, hogy: „..már szóltam és a héten utalják” De melyik héten?? A számlák meg csak mennek.

S amikor valaki kérdez valami indiszkrét dolgot – hangulati alapon -, pl.: akkor mi lesz a tavalyi túlórákkal? Kaphat választ: Gyurcsány fent említett beszédéből AZ idézetet.

S ha ez csak helyi hülyeség lenne, nevetnék, de nem az. S edzőpartneremnek ennyit tanácsoltam: inkább csak dolgozz, told a talicskát, pofád legyen lapos, a királynak új ruha kell.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.